Először is: az igazság.
Az igazság nem olyan valami, amit létre kell hozni, nem olyan valami, ami messze van. Az igazság itt van és most. Az igazság körülvesz, ahogy az óceán körülveszi a halat. Lehet, hogy a hal nincs ennek tudatában, mégis, ha egyszer az óceán létének tudatára ébred, a hal megvilágosodik. A hal nem tudatos, nem lehet tudatos, mert az óceánban született, mindig is ott élt, része az óceánnak, ahogy minden hullám is része az óceánnak. A hal is egy hullám – egy kicsit szilárdabb hullám, de az óceánból született, benne él és egy napon eltunik benne. Lehet, hogy a hal sohasem fog az óceán tudatára ébredni. Ahhoz, hogy megismerj valamit, egy kis távolság szükséges, perspektíva. De az óceán oly közel van, hogy a hal nem feltétlenül érzékeli.
Az igazsággal is ez a helyzet, de használhatod helyette az isten szót, ha akarod. Tehát: az istennel is ez a helyzet.
Ez nem az a valami, ami távol van, így hát nem tudunk róla; azért nem, mert nem messze van, hanem nagyon közel. Azt sem mondhatjuk, hogy közvetlen közel van, mert te vagy az. Ő benned van és mégis nélküled: ő a mindenség.
A megismerés – természetéből adódóan – inkább hasonlít a megismerési folyamatra, mint magára a megismerés utáni állapotra. Ez egy folyamat – elkezdődik, de soha nem ér véget. Átadod neki magad, de sohasem birtokolhatod. Olyan ez, mint amikor egy csepp az óceánba hullik, vagy amikor maga az óceán hullik bele a cseppbe. Egy mélységes összeolvadás, egy egység – beleolvadsz és eltűnsz benne. Semmi nem marad utána, nyoma sem marad; ki fog hát beszélni? Ki fog visszatérni ebbe a siralomvölgybe? Ki jön vissza ebbe a sötét éjszakába, hogy elmondja?
Osho: Meditáció – Az első és utolsó lépés a szabadság felé
Miért nevezi Osho a meditációt az első és utolsó lépésnek a szabadság felé? Azért, mert az ő meglátása szerint a meditáció az a dimenzió, amin keresztül minden egyén megvalósíthatja saját, egyéni lehetőségét a korlátlan személyes szabadságra, mely mindannyiunk rendelkezésére áll.
"Ha a víz megnyugszik, a Hold tökéletesen tükröződik a felszínén.
Osho - a Meditációról ---> hangfelvétel MAGYAR fordításban
Nekünk is szükségünk van időnként lecsendesedésre, mert ha kizárólag csak a napi ügyes-bajos dolgaink őrült teendői kötnek le, ha be akarjuk skatulyázni a természetes rendet, és átengedjük magunkat szubjektiv szemléleteknek, a vizeink felkavarodnak.Ekkor semmilyen erőfeszítéssel nem nyugtathatjuk meg magunkat.
A valódi lecsendesülés természetesen jön a magány pillanataiban, amikor hagyjuk az elmét megállapodni. Ahogyan a víz is a nyugalmi szintjére törekszik, az elme is a szent állapotok felé vonzódik.
Az iszapos viz kitisztul, ha háborítatlanul áll, ugyanígy tisztul ki az elme is, ha hagyják lecsendesedni.
Sem a víz, sem a Hold nem erőlködik azért, hogy a tükörkép megjelenhessen. A meditáció ugyanigyen természetesen és azonnal indul el."
Szerinte a meditáció egy elmén kívüli állapot, nem pedig koncentráció. Elme nélküli, az elméhez való nem ragaszkodás állapota. Ez egy olyan dolog, ami valakivel megtörténhet, egy olyan állapot, amiben létezhet, de nem olyasmi, amit csinálhat. Szerinte a modern ember számára egyáltalán nem egyszerű csak ülni és meditációban lenni, ezért létrehozott olyan aktív meditációs technikákat, amelyek az embert természetes úton viszik a meditáció állapotába. Ezek a technikák állítása szerint lehetővé teszik, hogy egy személy felszínre hozza a mélyen elnyomott vágyait, gondolatait. Több technikájában használja fel a táncot, a szexualitást. De mint sokszor felhívta a tanítványok figyelmét, a meditációs technika még nem maga a meditáció, ez csak egy módszer a meditációs állapot elérésére.
A MEDITÁCIÓ egész müvészete abból áll, hogy az értelmünket transzcendáljuk.
A Kelet majdnem tizezer évet szánt ezen cél elérésére, minden intelligenciájával és zsenialitásával.
Hogyan lehet az értelmen, s minden kondicionálásán, túllépni?
Az egész tizezeréves fáradozás a meditáció technikájának a kifinomításában csúcsosodott ki.
Tömören a meditáció azt jelenti: a gondolatokat megfigyelni, a gondolkodás tanujának lenni.
Ha meg tudod figyelni az értelmedet, csendben nézni tudod, indoklás nélkül, elismerés vagy elitélés nélkül, anélkül, hogy ellene vagy mellette lennél, egyszerüen figyelve, mintha semmi közöd nem lenne hozzá .Látod az értelem nyüzsgését, de te ott álsz mellette és az egészet csak figyeled.
A meditáció csodája az, hogy egyszerüen a megfigyelés által a gondolkodás lassanként eltünik.
Mikor a gondolkodás megszünik, a szived kapuja elé érsz, az utolsó kapu elé, amely törékeny és
a társadalom által megnem rontott.
A sziv közvetlenül utat nyit számodra. Soha nem akadályoz, gyakorlatilag mindig kész arra, hogy magához engedjen, hogy a léthez vezetö kaput elötted kitárja.
A szív a barátod. Fejed azonban ellenséged.
A test a barátod, a sziv a barátod, de kettejük között áll a fej, ellenségként, mint a Himalaja hegyláncolata. S mégis egy egyszerü módszerrel leküzdhetö.
Ezt a módszert Buddha Vipassana-nak nevezte, Patanjali pedig Dhyan-nak.
A szanszkrit Ť Dhyan ť szóból Kinában Ch`an lett, Japánban pedig Zen . Mind ugyanaz a szó.
Más nyelvekben nincs ennek a szónak megfelelöje.
Ezért mi a meditáció kifejezést alkalmazzuk helyette.De tudnotok kell, hogy e szó szótárakban
található magyarázata, nem azonos az általam értett jelentésével.
Mindenütt ugy értelmezik, hogy a meditáció a valamin való gondolkodást jelent.
Mindig, ha egy európai embernek azt mondom: meditálj, azt kérdezi: min meditáljak?
Ennek az oka az, hogy a Nyugat soha nem alakitotta ki a meditációt, igy nem tudja mi az, amit a Kelet Zen-nek nevez.
A meditáció egyszerüen tudatosságot jelent, s nem a valamiröl való gondolkodást, s nem valamiféle kocentrálást valamire, és nem valami kontemplációja.
Az európai jelentésének mindig van valami tárgya.
A meditácio, ugy ahogyan én használom e kifejezést, annyit jelent, mint: a tudatosság állapota.
Pontosan ugy, mint egy tükör. Azt hiszed egy tükör koncentrál valamire?
Minden, ami elé kerül, tükrözödik benne, de maga a tükör mindettöl érinttetlen marad.
Hogy szépség lép elé, vagy csúnyaság, vagy netán senki, ö mindig érintetlen marad. Csak egyszerüen a tükrözés forrása marad.
A meditáció reflektáló tükörszerü tudat.
Csak megfigyeli mi járul elé. És ezáltal az egyszerü megfigyelés által lépésröl lépésre megszünik a gondolkodás.
Csodákról mesélnek nektek, da az egyetlen csoda az ez. Minden más csoda az csak mende-monda.
A meditáció az egyetlen csoda. Kiemel az értelmedböl.
A szív mindig kész arra, hogy befogadjon téged, s megmutassa azt az utat, amely a léthez vezet.
És a Lét a teljességed, magad legmagasabb érzete.
LÉGZÉS MEDITÁCIÓK
(a teljesség igénye nélkül)
1. FIGYELD MEG A KÉT LÉGZÉS KÖZTI SZÜNETET
Két lélegzet között derenghet fel ez a tapasztalat. Miután a lélegzet be-(lefelé) áramlott, és közvetlen mielőtt ki-(felfelé) áramlana a jótékony hatás.
2. FIGYELD MEG AZT A PONTOT MIKOR A LÉGZÉSED MEGFORDUL
Amint a belélegzés átfordul kilégzésbe és újra vissza belégzésbe az átfordulásokon keresztül eszmélj.
3. FIGYELD MEG AZ A PONTOTT MIKOR A KI, ÉS BELÉGZÉS EGYMÁSBA OLVAD
Valahányszor a ki és belégzés egymásba olvad, ekkor érezd a csökkent energiájú, energiával telített központo(ka)t.
4. TUDATOSITSD LÉGZÉSED MEGÁLÁSÁNAK PILLANATÁT
Amikor a kilégzés teljes és magától megállt, vagy teljes a belégzés és megállt az ilyen egyetemes szünetekben, az egyén egy kis ÉN-része elenyészik. Ez csak annak nehéz aki tisztátalan.
"Ha a víz megnyugszik, a Hold tökéletesen tükröződik a felszínén.
